Prológus

Éreztétek már azt, hogy csak egyedül vagy és nincs senkitek ? Én 2 éve éreztem ezt ..15 voltam ,a szüleim és én vásárolni mentünk, apával sokat hülyéskedtem ... a kocsiba is próbáltam vele és eltereltem a figyelmét majd nekimentünk egy fának . Anyáék életüket vesztették engem meg kórházba vittek. Fél év kellett ,hogy felépüljek ,  plusz még egy fél év hogy feldolgozzam a történteket . Haza már nem engedtek hanem benn tartottak.
Ott örökbe fogadott egy remek nő ...Carol Evans ő anyám helyett anyám . Tényleg úgy tekintek rá mint ha ő lenne az igazi édesanyám,mellette a legjobb barátom is tud lenni . Mindent megosztok vele . De van még egy másik ember akire úgy tekintek mint ha  a nővérem lenne, Lauren Parker. Ő segített túllépni ezen a bezárkózott korszakomon , hálás leszek neki ezért . Neki mindent elmondok és ha bármi hülyeséget csinálok ő mindenbe benne van .Ő már a családom része marad ,ha esik ha szakad .
Nagy vágyunk az hogy a Nando's-ba dolgozhassunk. És még nagyobb álmunk hogy a One Direction-nel  találkozzunk . Ahogy hallottad az One Direction-nel. Hatalmas  directionerek vagyunk és a falunkat az ők képeik ékesítik .Egyikünk se volt még koncerten de ami késik nem múlik!